Feltételezve, hogy az épület a 7/2006 (V.24) TNM rendeletben foglalt hőtechnikai követelményeknek megfelel (energetikailag "fokozottabb" védelemmel ellátott épület, mely fűtési energia igénye nem több, mint 100 kWh/m2év), az alábbi megtérülés valószínűsíthető a talajhő-víz hőszivattyú (éves jóságfok vagy COP figyelembe vett értéke: 4), és a szintén prémium kategóriába tartozó kondenzációs gázkazán (figyelembe vett hatásfok 100 %) összevetésében, a következő műszaki tartalom mellett.

• Mindkét hőtermelő esetén a víz- és csatorna hálózat, valamint a felületfűtő-hűtő rendszer (mint alacsony hőmérsékleten üzemelő rendszer) és a hozzá tartozó helyiségenkénti szabályzó rendszer (a gazdaságos üzemeltetéshez a gázkazán esetében is indokolt kiépíteni) megegyezik. Ezért ezen rendszerelemek beruházási költségét nem vettük figyelembe a bekerülési költségeknél (az Ön által összeállított műszaki tartalomra vonatkozó össz bekerülési költségről a honlapunkon található költség kalkulátorban kaphat tájékoztatást).
• Az épület hűtését geotermikus hőszivattyús rendszernél passzív hűtéssel, gázkazános rendszernél split rendszerű klímákkal (a felület hűtéshez illeszthető folyadékhűtős, ill. kútpáros verziónál nagyságrendekkel kisebb a beruházási költsége) vettük figyelembe. Az éves primer energia felhasználást azokon a napokon vettük figyelembe ahol a napi külső átlag hőmérséklet meghaladja a 22°C-t.
• A hőszivattyús rendszer fűtési energia előállításához szükséges üzemeltetési költség meghatározásánál az úgynevezett hőszivattyús tarifát alkalmaztuk (e-on szolgáltatási területen ’’H’’ tarifa, más szolgáltatónál ”GEO’’ tarifa)
• Mindkét hőtermelő esetében tartalmazza az engedélyeztetési eljárások költségeit, valamint a talajköri előkészítés, gázvezeték hálózat, füstelvezető rendszer költségeit. Nem tartalmazza egyik esetben sem a hálózat fejlesztés költségeit, ami megközelítőleg megegyezik.

A következőkben kiszámolhatja az Ön által építendő épület geotermikus rendszerének megtérülési idejét.

Hangsúlyozzuk azonban, hogy a fenti megtérülés-számítás a jelenlegi energiahordozó árakat veszi figyelembe. A magyarországi árak (elsősorban a gáz ára) azonban még mindig alacsonyabbak az EU tagországok árainál. Ezért a közeljövőben további, az infláció értékét (hosszabb távon átlagosan 2%-ra tehető) legalább 1,0-1,5 %-kal meghaladó mértékű energiaár-emelés várható. Szemben az elektromos árammal, mely áremelkedésének üteme az infláció mérténe alatt marad, mivel a hazai ár az EU tagországok árait elérte és sok esetben meg is haladta. De nem csak a relatív alacsony árak miatt várható további áremelés, hanem azért is, mert a hagyományos, fosszilis energiahordozók kimerülő félben vannak, a kitermelés, tárolás, szállítás, elosztás egyre költségesebb, egyre több nemzetközi probléma vetődik fel, ezért a biztonságos energiaellátás minden bizonnyal egyre drágább lesz.

A hazai gázárat hosszú távon jelentősen befolyásolja, hogy a jelenlegi -közel 75%-os- importarány 2030-ra 90% fölé módosulhat, részben a növekvő energiaigények, részben a hazai termelés elkerülhetetlen további lassú csökkenése következtében. Ebből adódóan a hazai várható energiaárak a világpiaci árakkal egyezően, a várható trendnek megfelelően alakul majd.